Energiapédia szócikk találomra
William Gilbert
William Gilbert angol orvos, fizikus, természettudós.
(Forrás: Wikipedia)
1544. május 24-én született az angliai Colchesterben. Cambridge-ben szerzett orvosi diplomát, s tudásával nagy tekintélyt szerzett. Olyannyira, hogy I. Erzsébet királyné udvari orvosául fogadta.
1600-ban jelent meg egyetlen műve, a De magnete magneticisque corporibus et de magno magnete Tellure (A mágnesről, a mágneses testekről és a Föld mágnességéről), amelyben az iránytű működését magyarázza, felállítva azt a hipotézist, hogy a Föld is egy óriási mágnes.
Vizsgálta a megdörzsölt borostyánkő hatását is, és úgy tapasztalta, hogy többféle test is mutathat dörzsölésre borostyánkőhatást. Az ógörög nyelvben elektronnak mondták a borostyánkövet, s erre a hatásra vette elő Gilbert az elektricitás szót.
Megtapasztalta, hogy a dörzsölésre fellépő elektromos hatás pl. nedvesség hatására megszüntethető, de ez a mágnességre nincs hatással. Tehát a mágnesség alapvető, az elektromosság pedig csupán mesterségesen előidézhető tulajdonsága bizonyos testeknek.
William Gilbert tehát a földmágnesség és az elektromosság feltalálója. Nézete szerint a földgömböt az elektromosság tartja össze, s ő használta először az elektromos erő, az elektromos kifolyás és az elektromos vonzás kifejezéseket.
A mágnesességgel kapcsolatos megfigyelései:
- megadja a pólusok közötti erőhatás jellegét, beszél mágneses vonzó- és taszítóerőről
- a két pólus nem választható el egymástól: kettétörve egy mágnest a felekből is kétpólusú mágnesek lesznek
- az acélrúd mágnessé válik, ha észak - déli irányba tartva ütögetjük
- izzítással a mágnesesség megszűnik
- ha az izzó acélrúd észak - déli irányba állítva hűl ki, mágneses lesz
- megállapítja a mágnestű vízszinteshez képesti elhajlását (inklináció), ez alapján a szélességi fok meghatározását lehetségesnek tartja
Az elektromossággal kapcsolatos megfigyelései:
- vannak a borostyánhoz hasonlóan dörzsöléssel elektromossá tehető anyagok: pl. üveg, pecsétviasz, kén – ezeket elektrikumoknak nevezi
- dörzsöléssel elektromossá nem tehető anyagok: pl. achát, márvány, csont, egyes fémek
- a hatóerőt elektromos erőnek (vis electrica) nevezte
- mérőeszköz a vis electrica mérésére: verzórium (latin vertere: „forgatni”)
- összehasonlítja az elektromosságot és a mágnesességet: az előbbi a vonzásban (attractio), az utóbbi elforgató hatásban (verticitas) jelentkezik
- az elektromos taszítás jelenségét nem ismeri
- elektromosságelmélete: dörzsöléskor kiáramlik a testekből valami, ezt fluidumnak nevezi
William Gilbert 1603. november 30-án hunyt el bubópestisben.