Energiapédia szócikk találomra
Áramkör
Az áramkör lehetővé teszi az elektromos áram felhasználását. Olyan műszaki rendszer, amely egy vagy több áramforrásból, egy vagy több fogyasztóból és további áramköri elemekből áll.
Az egyszerű áramkör részei:
- áramforrás
- fogyasztó
- kapcsoló
- összekötő vezeték.
Az áramkörbe kapcsolt fogyasztó csak akkor világít, ha az áramkör zárt. Azaz: az elektromos áram csak zárt áramkörben folyik. A szabadon mozgó töltéshordozók rendezett mozgásával jön létre az elektromos áram. Az anyagot alkotó atomok részecskéi a töltéshordozók. Az atom negatív töltésű részecskéi az elektronok, pozitív töltésű részecskéi a protonok. A semleges, töltés nélküli részecskéket pedig neutronoknak nevezzük.
A töltéshordozók hatással vannak egymásra. A különböző polaritású töltések vonzzák, az azonos töltésűek taszítják egymást. A töltések között erőhatás van, ami összetartja a különböző polaritású töltéseket.
Az áram iránya az áramforrás pozitív sarkától a negatív sarka felé folyik.
Ha a különböző polaritású töltéseket külső erőhatással szétválasztjuk, akkor egy kiegyenlítő erőhatás működik közöttük: az áramforrásban töltésszétválasztás megy végbe. Egy áramforrásnak két kivezetése van, amelyeket pozitív és negatív saroknak nevezünk. A pozitív saroknál elektronhiány, a negatív saroknál elektrontöbblet van.
A töltéskiegyenlítődés az összekötő vezetéken, illetve az áramkörbe kapcsolt fogyasztón keresztül akkor indul el, ha az áramforrás két sarkát vezető anyagokkal összekötjük.
Zárt áramkörben az áramforrás pólusai között töltéselmozdulás jön létre.
Nyílt áramkörnél valamilyen módon megszakad a két pólus közötti útvonal, akár egy kapcsoló megnyitásával, akár egy vezeték eltávolításával.
Fajtái:
- analóg (ezen belül: egyenáramú vagy váltakozó áramú)
- modulált
- digitális.
Források: Wikipedia, Kislexikon