Energiapédia szócikk találomra
A légkör
A légkör, más néven atmoszféra egy gázburok, mely az égitesteket veszi körül. A légkört a gravitáció tartja az égitestek körül.
A Naprendszerben több égitestnek is van légköre. A gázbolygókon kívül – melyek nagyrészt gázból állnak és hatalmas légkörük van – a Földnek a Vénusznak a Marsnak, a Plútónak, a Titánnak, a Szaturnusz holdjának az Enceladusnak és a Neptunusz holdjának a Tritonnak van légköre.
Ritka légkör lelhető fel a Hold, a Merkúr és az Europé körül.
A Föld légkörének térfogata nagyobb, mint a Földé.
A légkör összetétele:
A légköri levegő főleg gázelegy, de fellelhető benne szilárd és cseppfolyós alkotóelem is.
Alapgázok, vendéggázok és szennyeződések alkotják.
Alapgázok a levegő tömegének 99%-át adó nitrogén és oxigén. Ezen kívül a hidrogén és bizonyos nemesgázok, mint az argon, neon, kripton, radon, xenon és a hélium is megtalálható benne.
A vendéggázok mennyisége változó. Ide tartozik a vízgőz, szén-dioxid, ózon.
A szennyeződések a cseppfolyós és a légnemű halmazállapotú részecskék. Ilyenek pl. a por, hamu, korom, sókristály, virágporszemek, baktériumok, légkörbe jutó meteorok anyagai. Mennyiségük változó.
Három féle légkört különböztetünk meg:
- alsó
- középső
- felső
A légkör felső határa 3000 km magasságban található.
A Föld alsó légköre:
Az alsó légkör 30 km magasságig húzódik.
Két részre osztjuk:
- troposzféra
- sztratoszféra
A troposzféra 12 km magasságig terjed. Ez adja a légkör egész tömegének 80%-át. Ez a legalsóbb és a legsűrűbb réteg, ami a legfontosabb az élet számára. Itt megy végbe a felhőképződés és a csapadékképződés. Hőmérséklete 100 méterenként 0,56%-al csökken.
A sztratoszféra 20 km magasságig terjed. Az alsó 10 km-es részében a hőmérséklet -50 és -80 °C között mozog. Ebben a rétegben nincsenek felszálló légmozgások, hiszen a hőmérsékletelosztás egyenletes. 300-350 km/óra sebességű futó áramok azonban jellemzőek, mely szelek a Földet a 25-30. szélességi körök felett járják körül. Irányuk nyugat-keleti. A sztratoszféra felső részét korábban ózonoszférának hívták. Jelentése onnan eredt, hogy az övben az ózon nagymértékben feldúsul. Ez a réteg a Napból érkező sugarak nagy részét elnyeli, ami a felmelegedést okoz.
A Föld középső légköre:
Ez a szakasz 60-105 km között található. Neve mezoszféra. Ebben a rétegben újra erősen csökken a hőmérséklet. A légkör leghidegebb része a mezoszféra legfelső rétege, ahol -120°C fokot mérhetünk. Ebben a rétegben gyakori a vas- és a fématom, mert a meteorok itt égnek el. A termoszférától a a mezopauza választja el a mezoszférát.
A Föld felső légköre:
A termoszféra 105-1000 km magasságig terjedő rész, melynek hőmérséklete nagymértékben emelkedik. 110 km magasságban 70°C, majd felette 2000-3000°C fok a jellemző. A levegőben lévő nitrogén és oxigén itt már nem molekulák, hanem atomok formájában van jelen. Sok az ionizált réteg itt, ezért a másik neve: ionoszféra. Ebből a rétegből visszaverődnek a rádióhullámok, ezért foghatóak nagy távolságú adások. A sarki fény is itt jön létre.
A termoszféra fölötti réteg az exoszféra.
A Föld légkörének vizsgálata:
Az 1800-as évek végén Leon Philippe Teisserenc de Bort tanulmányozta a légkört és annak elemeit. A fent említett elnevezések is tőle származnak.