Energiapédia szócikk találomra
Zemplén Géza
Zemplén Géza kémikus, a Magyar Kémikusok Egyesületének tiszteletbeli elnöke.
1883. október 26-án született Trencsénben. Mivel édesapja a Postánál volt állami hivatalnok, ezért sokat költöztek. Elemi- és középiskolai tanulmányait Fiumében végezte. Emiatt korán megismerkedett a többnyelvű környezettel. Kitűnő érettségivel és három idegen nyelv magabiztos ismeretével könnyen felvették az Eötvös Kollégiumba, Budapestre. Ennek révén elvégezte a budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi karát. 1904-ben, egyéves kötelező gyakorló tanári működését Than Károly mellett töltötte a Markó utcai, V. kerületi Állami Főreáliskolában. 1905-ben a Bányászati és Erdészeti Főiskola vegytan tanszékén volt tanársegéd Selmecbányán, majd ugyanitt 1906-ban adjunktussá nevezték ki.
1907-ben állami kiküldetéssel tanulmányútra küldték Berlinbe. Itt Emil Fischernél dolgozott, aki a szerves kémia nagymestere volt. Fischerrel közösen publikált eredményeinek híre itthon is elterjedt. 1910-ben tért haza, a budapesti Tudományegyetem 1912-ben magántanárrá habilitálta.
1913-ban a József Műegyetem pályázatot hirdetett a szerves kémia tanszékére, itt ki is nevezték egyetemi tanárrá, és ezt a tisztséget több mint 40 éven át töltötte be.
Nagyon lelkes volt munkája iránt még a háborúban is, annak ellenére, hogy nem tudott megfelelő eszközökhöz jutni kutatásaihoz. A világégés aztán Zemplént gyakorlati feladatok megoldására késztette: háború követelte anyagokat kellett előállítania és pótolnia.
1915-ben a Chinoin gyár kémiai tanácsadója lett. Ekkor a gyár gondoskodott a kutatásaihoz szükséges anyagokról. A háborúban tett munkálataiért a hadügyi kormányzat Zemplént „népfelkeltő mérnöki-alezredes” címmel jutalmazta. Az ipari problémák mellet folytatta szénhidrátkémiai-kutatásait. Ekkor fedezte fel híres módszerét, az acetilezett cukrok Na-metilátos elszappanosítását. A Zemplén-féle dezacetilezés lényege, hogy metanolos közegben katalitikus mennyiségű nátrium-metilát jelenlétében az acetilcsoportok metil-acetát formájában távolíthatók el, és így még az érzékeny cukrok is intaktak maradnak. Az oligoszaccharidoknál is alkalmazható Zemplén-féle cukorlebontás lényege, hogy az aldehidcsoportot oximmá, majd ezt acetilezett nitrillé alakítják, a képződő anyagot pedig metanolos nátrium-metiláttal kezelik. Ugyancsak fontos felfedezése volt a glikozidok szintézise higany-acetátos módszerrel.
A Chinoin gyárral való kapcsolata során a gyógyszeriparban is maradandót alkotott. Eredeti gyógyszerkutatásnak számított, hogy számos új barbitursav-származék mellett új hidantoin-származékokat is szintetizált.
Munkája elismeréseként számos díjjal jutalmazták:
• 1923-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd
• 1927-ben rendes tagjává választották,
• 1928-ban megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Nagydíját,
• 1932-ben a Hunyadi Mátyás emlékére alapított Corvin koszorúval tüntették ki.
A 30-as, 40-es években termékeny korszakát élte. Megoldotta számos vegyület szerkezetfelderítését, majd szintézisét. Emiatt a vizsgálatok miatt fordult figyelme a növényekben előforduló hatóanyagok izolálására és ipari hasznosítására.
1940-ben, tudományos munkájának elismeréseként a Német Kémikusok Egyesülete meghívta Berlinbe, egy előadás megtartására. Kutatásait a II. világháború alatt is folytatta.
1946-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának. 1947-ben elfogadta a washingtoni Georgetown Egyetem vendégprofesszori meghívását, és egy évet eltöltött itt kutatómunkával.
1948-ban a legelsők között kapta meg a Kossuth-díj arany fokozatát, és tagja lett a Tudományos Tanács öttagú elnökségének.
Több mint 200 közlemény és egy nagy terjedelmű kézikönyv megírásával is foglalkozott.
Zemplén Géza 1956. július 24-én rákban hunyt el Budapesten.