Energiapédia szócikk találomra
Vákuum-csöves napkollektor
A napkollektorok egyik legújabb generációja, legnagyobb hatásfokkal működő kollektorfajta. A hagyományos napkollektorénál lényegesen gyengébb fényviszonyok, sokkal hidegebb külső hőmérséklet esetén is jól működik. Fő újdonsága a vákuumcső, melyben egy rézcső helyezkedik el. A csőben lévő vákuum feladata pedig az, hogy elszigetelje a rézcsőben összegyűjtött hőt a környezettől. Ennek hatására a hagyományos napkollektorban lévő ~150°C maximális hőmérséklettel szemben elérhető a 200-300°C is. Maga a vákuumcső egy (kiviteltől függően) 1,5-2 méret hosszúságú üvegcső, melyben a vákuumot a levegő kiszivattyúzása után befecskendezett minimális mennyiségű bárium segítségével tartják fent, ugyanis ezen anyag megköti a tökéletlen vákuum miatt esetlegesen megmaradó gázmolekulákat.
Előnyei:
- Alacsonyabb környezeti hőmérséklet mellett is működik
- Gyengébb fényviszonyok közepette is képes hőt termelni
- Meghibásodás esetén nem kell az egész kollektort cserélni, csövenként is cserélhető.
- Magas hatásfoka miatt rövidebb megtérülési idő
Hátrányai:
- Az adott felületen elhelyezkedő csövek száma alacsonyabb - ezt a magasabb hatásfok tökéletesen ellensúlyozza.
- Magasabb bekerülési költség – Az automatizált gyártás beindulásával áruk egyre lejjebb megy.
Vízimalom
A vízimalom a vízenergia felhasználásának ősi módja. Mechanizmusa ókori eredetű, azonban Európában csak a feudalizmus idején terjedt el. Elsősorban gabona őrlésére használták, de egyéb anyagok darálására, fűrészelésre, érczúzásra szivattyúzásra, kovácsolásra stb. is használatos volt. Többféle típusa terjedt el a helyi adottságoknak, a technika fejlettségének megfelelően. Ilyenek voltak pl. a:
- Patakmalmok
- Folyami malmok
- Ár-apály malmok
- Hajómalmok – előnyük, hogy a vízhozam csökkenésekor, irányváltozásakor könnyen telepíthető át nagyobb hozamú helyre
Működésének alapja a vízkerék, mely az áramló víz energiáját mechanikai energiává alakítja át. A vízkerék egy leggyakrabban fából készült nagy kerékből, külső oldalán számos lapáttal, vagy kanállal, amibe a víz kapaszkodni tud, így hozva létre hajtófelületet. Az így meghajtott kerék tengelyén elhelyezett munkát végző berendezésnek áttételeken, fogaskerekeken keresztül adja át a hajtónyomatékot.
Kialakítása szerint több csoportba oszthatók Ilyenek a:
- Vízszintes tengelyű
- Függőleges tengelyű, ezen belül
- Alulcsapott
- Felülcsapott
- Visszacsapott
- Középen csapott
A vízkereket a 19. század végén, 20. század elején legtöbb helyen felváltotta a nagyobb hatásfokkal működő vízturbina, mely a technikai fejlődés, az olcsó megújuló energia felhasználása miatt mára leginkább vízierőművekben villamos áram előállítására használatos. Az olcsó villamos energia elterjedésével a vízimalmok jelentőssége a 20. század végére alaposan lecsökkent, a ma működő malmokat leginkább technikatörténeti érdekességként újítanak fel, és üzemeltetnek.